Kistavak nagy jelentőséggel
Kistavaknak (angolul ‘pond’) nevezzük azokat az édesvízi, alkalmanként sós állóvizeket, amelyek mérete 10 hektárnál kisebb. Előfordulhatnak kertekben, városokban, termőföldeken, pusztákon és erdőkben egyaránt. Élőviláguk rendkívül változatos, mivel élőhelyet kínálnak a mikroszkopikus élőlényektől a növényeken és gerincteleneken át a gerinces állatokig.
A természetes eredetű kistavakról
Geológiai bizonyítékok támasztják alá, hogy a természetes tavak évmilliók óta léteznek a Földön. A hosszú évek alatt számos növény és állat alkalmazkodott a vizes élőhelyekhez, melyek túlélése azóta is a tavak jelenlététől függ. Számos különböző formában és méretben fordulhatnak elő, vízmélységük pedig a néhány centiméteres víztesttől a több méteres mélységig terjedhet. Találunk köztük stabil, évezredek alatt sem változó tavakat, de a rövid életű, időszakos tavak sem ritkák. Sajnos napjainkban jóval kevesebb természetes eredetű kistóval találkozhatunk az európai tájakon, mint egykor. A kistavak számának csökkenése elsősorban az emberi tevékenységnek köszönhető, mint például:
A mezőgazdaság terjedésének és intenzitásának növekedése.- A folyók és árterek szabályozása, illetve az ezekhez kapcsolódó vízelvezetések.
Tudtad?
Habár a “kistó” kifejezésre többféle meghatározást találhatunk a szakirodalomban, általában 10 hektárnál kisebb állóvizet jelent (forrás: Pond Manifesto). Ez azonban még mindig viszonylag nagy terület (nagyjából megfelel a budai Várnak), így sokan inkább 2 ha alatt beszélnek csak kistavakról (ez nagyjából akkora, mint a Hősök tere).
A Föld felszínén megtalálható összes, 10 hektárnál kisebb tó a felszíni édesvízkészlet teljes felületének 30%-át teszi ki!
A mesterséges eredetű tavakról
Szerencsére az emberek az elmúlt néhány ezer évben nem csak pusztították a vizes élőhelyeket, hanem az ipar és a mezőgazdaság számára, illetve rekreációs céllal mesterséges kistavakat is létrehoztak. A városi kistavak szinte mindig emberi kéz által jöttek létre és gyakran eltérő környezeti jellemzőkkel rendelkeznek, mint nem városi társaik:
- Alapzatuk gyakran szintetikus (beton, műanyag stb.).
- Növénytakarójuk alacsonyabb.
- Más víztestekkel kevésbé vannak kapcsolatban.
- A kommunális és ipari szennyezőanyagok gyakrabban és nagyobb koncentrációban érintkeznek velük.
Mindezek ellenére a kutatási eredmények arra engednek következtetni, hogy a mesterséges tavak ökológiai szempontból alapvetően mégsem különböznek a természetes tavaktól; így az ember alkotta tavak fontos természetvédelmi és egyben élőhelyvédelmi szerepet tölthetnek be.
A kistavak és a biodiverzitás
A kis méretű vizes élőhelyek, így a kistavak döntő fontosságúak a biodiverzitás szempontjából. A városok területén elhelyezkedő tavak - a jelentős antropogén nyomás ellenére - a biodiverzitás szempontjából rendkívül fontos ‘hotspotok’-at (“forrópontokat”) alkotnak, emellett létfontosságú ökoszisztéma-szolgáltatásokat nyújtanak az urbanizáció negatív hatásainak ellensúlyozására.
Tudtad?
Az úgynevezett biodiverzitási hotspotok olyan helyszíneket jelölnek, melyek kivételesen gazdag biodiverzitással rendelkeznek. Ezek általában veszélyeztetett területek, melyek közül talán legismertebbek a fajokban bővelkedő esőerdők.
Tudtad?
Az ökoszisztéma-szolgáltatásnak nevezzük azt a hasznos folyamatot, amelyet az emberiség, illetve állat- és növényvilág egyaránt megkap a természetes folyamatoktól. Ezek az ajándékok – például az erdők fái és gyümölcsei, menedék az állatok számára, illetve a tiszta levegő – nemcsak hasznosak, hanem egyenesen elengedhetetlenek a kialakult élővilág és környezete számára.
Mi mindent “szolgáltatnak” nekünk a kistavak?
- A kistavak (különösen azok hálózatai) sokféle élőhelyet kínálnak a ritka és védett fajok számára, ideértve a makrogerincteleneket, a kétéltűeket és a vízi növényeket is.
- A természetes környezet szintjén bebizonyosodott, hogy a kistavak ugyanolyan mértékben járulnak hozzá a biodiverzitáshoz, mint a folyók vagy más nagyobb víztestek.
- Az élőlények számára kapcsolatot (“lépőköveket”) biztosítanak a nagyobb édesvízi élőhelyek között.
- A kistavak táplálékot biztosítanak az adott élőhelyen élő fajok számára (ízeltlábúak és növények formájában), menedéket, száraz időben ivóvizet szolgáltatnak. Ez különösen fontos olyan környezetben, ahol hiányoznak a természetes élőhelyek a vadon élő állatok számára.
- Összességében a kistavak több - akár ritka és védett - fajt támogatnak, mint bármely más édesvízi élőhely.
Tudtad?
A kistavak az édesvízi élőlények közel kétharmadának biztosítanak élőhelyet!
A kistavak a globális felmelegedés hatásait is csökkentik?
A kistavak képesek jelentősen befolyásolni a mindannyiunkat érintő nagy, környezeti kihívásokat, úgymint: éghajlatváltozás, áradások és környezetszennyezés. Érdemes kiemelni a tavak éghajlatváltozás enyhítésében játszott szerepét. Kutatási eredmények igazolják, hogy a városok területén a nyílt víz a leghatékonyabb az úgynevezett városi hősziget-hatás helyi mérséklésében. Egy kis “tavacska” a hátsó kertben akár több fokkal is képes csökkenteni a hőmérsékletet a környezetében.
Tudtad?
A városi hősziget-hatás (“Urban Heat Island”, UHI) egy mikroklimatikus jelenség, mely elsősorban a nagyvárosokban tapasztalható. Lényege, hogy a beépített városi területen a hőmérséklet magasabb, mint a vidéki és a várost övező területeken.
Mindemellett eltávolíthatják a szennyeződéseket a felszíni vizekből, alapvető szerepet játszanak a vízgazdálkodásban és rekreációs, tájépítészeti hasznosításuk sem elhanyagolható. Nemcsak hasznosak, de szépek is!
