Publikációk
Meglepő biodiverzitás rejlik a kerti tavakban, de sok múlik azon, vannak-e bennük halak
A városok növekedésével és az urbanizáció folyamatos előrehaladtával a mesterségesen létrehozott tavak lassan átveszik a természetes vizes élőhelyek szerepét. Az ilyen területeken többféle mesterséges víztest van jelen, melyek közül sok ezer magánkertekben található kertitó. Ezek más városi tóhálózatokhoz hasonlítva kevésbé tanulmányozottak. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatóinak új tanulmánya elsőként nyújt betekintést ezeknek a kis tavaknak a zooplankton-közösségeibe. A kutatók megállapították, hogy még a legkisebb tavak is hozzájárulnak a városi édesvízi biodiverzitáshoz, ezzel kiegészítve a nagyobb, városi tavak élővilágát.
A zooplanktont alkotó élőlények (a vízoszlopban sodródó kerekesférgek, vízibolhák és evezőlábú rákok) „ökológiai munkagépekként” működnek és kulcsfontosságú szerepet töltenek be a vízi táplálékláncban. Bár a városi közparkok tavai egyre nagyobb tudományos figyelmet kapnak, a magánkézben lévő kerti tavakban zajló életet eddig még kevesen figyelték meg. Ezt a kevéssé tanulmányozott kutatási területet célozta meg a kutatócsoport 2022 tavaszán, a MyPond citizen science (közösségi kutatás) projekt keretében 90 tavat vizsgált Budapesten és környékén, köztük 38 magánkertben és 52 nyilvános területen épült nagyobb városi tavat.
Zooplankton communities and their responses to fish presence and urban cover across garden and other urban ponds
A 90 tóban a kutatócsoport összesen 95 zooplankton faj előfordulását dokumentálta, többek között két Magyarországon új kerekesféreg-faj előfordulását mutatta ki (Lecane tudicola és Monommata arndti), amelyek mind a kerti, mind a városi tavakban megjelentek. Három nem őshonos faj is felbukkant, amelyek csak a városi tavakban fordultak elő.
A zooplankton összetételét mindkét tó típusban a halak befolyásolták legnagyobb mértékben, hatásuk pedig erősebb volt a kerti tavakban. A kerti tavak kisebb mérete miatt a zooplankton apró élőlényei nehezebben rejtőznek el a ragadozóik, a halak elől.
A tanulmány során először készült szisztematikus felmérés a zooplankton közösségekről magán kerti tavakban; eddig kevéssé tanulmányozott élőhelyen, ahol két új kerekesféreg-fajt azonosítottak. Emellett megállapították, hogy a zooplankton közösségeket kevésbé érinti az urbanizáció. Ezért kis méretük ellenére a kerti tavak különösen értékesek a városi biodiverzitás szempontjából.
Városi tavak: apró vizek nagy jelentőséggel és rejtett kockázatokkal
Urban ponds and the emerging role of garden ponds: ecosystem services and disservices, multifunctionality, and trade-offs
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói által vezetett új összefoglaló tanulmány a városi tavak és ökológiai jelentőségük eddigi legátfogóbb értékelését adja. Egyben rámutat arra, hogy még a legkisebb, gyakran figyelmen kívül hagyott kerti tavak is meglepően nagy szerepet játszhatnak a városi biodiverzitás és ökoszisztéma-szolgáltatások fenntartásában, ugyanakkor bizonyos negatív ökológiai hatások kialakulásában is.
A Wiley Interdisciplinary Reviews: Water folyóiratban – a tudományterület egyik legmagasabban jegyzett lapjában megjelent cikk több mint 200 tudományos publikáció eredményeit értékeli. Elsőként különíti el a közterületeken fekvő városi tavak (például parkok dísztavai, vagy csapadékvíz-tározó tavak) és a magántulajdonú kertekben lévő kerti tavak ökológiai szerepét.
Bár a kerti tavak sokszor csak néhány négyzetméteresek, együttesen egy komplex vízi élőhely-hálózatot alkothatnak a városokban. Emellett bizonyos területeken az egyetlen elérhető édesvízi élőhelyet jelenthetik számos faj számára. A kutatás rámutat arra is, hogy a városi tavak kétarcú ökoszisztémák: egyszerre nyújtanak ökológiai szolgáltatásokat – segítik a beporzókat, a mikroklíma-szabályozást vagy a rekreációt – ugyanakkor ökológiai problémákat is okozhatnak, ha nem megfelelően kezelik őket. Ilyenek például az inváziós fajok terjedésének elősegítése, a szúnyogok elszaporodása vagy az eutrofizációval járó kellemetlen hatások kockázata, ideértve az üvegházhatású gázok fokozott termelését is.
Kerti tavak szerepe az inváziós vízinövények terjedésében
A kistavak, az 5 hektárnál kisebb, állóvizes élőhelyek, világszerte a leggyakoribb édesvízi élőhelyek közé tartoznak, de a mezőgazdasági tevékenységek, a városok terjedése, a klímaváltozás és más emberi hatások következtében gyorsan tűnnek el. Ugyanakkor Magyarországon is egyre több mesterséges élőhelyet hozunk létre kerti tavak formájában, amelyek menedéket nyújtanak számos vízi élőlénynek, például védett kétéltűeknek is. Illetve, a száraz időszakokban különösen fontosak lehetnek a madaraknak, a pollinátoroknak és más szárazföldi állatoknak is.
Növekvő számuk azonban új problémát is felvet: a dísznövény-kereskedelemben számos olyan vízinövény kapható, amelyek idegenhonosak, sőt akár inváziósak lehetnek. Mivel ezek a tavak magánterületen találhatók, a bennük élő fajok kutatása és nyomon követése nehéz. A lakosság bevonásával végzett adatgyűjtés, azaz a citizen science hatékony eszköz lehet e rejtett élőhelyek feltérképezésére.
A résztvevők adatszolgáltatása alapján az 560 kerti tó közel felében találtak legalább egyet a vizsgálatba bevont hat inváziós növényfaj közül. Gyakran előforduló faj a vízijácint (Eichhornia crassipes), amelyet világszerte a legkárosabb inváziós vízinövényként tartanak számon. Emellett gyakran előfordult a kagylótutaj (Pistia stratiotes), valamint több alámerült faj, például az átokhínár (Elodea), a csavarhínár (Vallisneria) és a brazil süllőhínár (Myriophyllum aquaticum).
Ezen fajok többsége trópusi eredetű, de már több európai országban is megtelepedtek. Magyarországon a jelenlegi éghajlati viszonyok, például a téli fagyok még korlátozhatják terjedésüket, azonban termálvizekben át tudnak telelni. Számos faj már jelen van természetes vizeinkben és a klímaváltozás várhatóan tovább fog kedvezni az elterjedésüknek. Bár eddig elsősorban emberi tevékenység révén kerültek be természetes vizeinkbe, a kerti tavakat látogató vízimadarak is szerepet játszhatnak a terjesztésükben.
Effects of urbanisation, habitat characteristics, and management on garden pond biodiversity: Findings from a large-scale citizen science survey
A kerti tavacskák segítenek megőrizni a biodiverzitást
Sokan építenek a kertjükben néhány négyzetméteres mesterséges tavakat, azzal a talán nem is teljesen tudatosuló céllal, hogy így hozzák el otthonaikba a természetes vizek, illetve a vízi ökoszisztémák megnyugtató közelségét. Bár a tulajdonosok ezt általában nem is sejtik, de tavaikban sokszor értékes vízi életközösségek alakulnak ki, így az esztétikai funkciójukon túl ökológiai szerepet is betölthetnek: szolgálhatják a vízi élőlények fennmaradását és terjedését, akár még a nagyvárosi környezetben is.
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont munkatársai a kerti tavak ökológiai szerepét is vizsgálják. A kutatássorozat első állomásán sok száz kertitó-tulajdonost kérdeztek meg egy kérdőív segítségével arról, hogy milyen céllal építette a tavat, és a tavacska jellemzői hogyan függenek a helyszíntől, az abba telepített élőlényektől, illetve a fenntartás intenzitásától. A vizsgálat eredményei nemrégiben jelentek meg a Urban Ecosystems című folyóiratban.
Kerti tavak: a városi biodiverzitás rejtett gyöngyszemei
Az urbanizáció világszerte egyre gyorsabban alakítja át a tájképet, így a biológiai sokféleség globális csökkenésének egyik fő hajtóerejévé válik. Gyakran negatívan hat a biodiverzitásra azáltal, hogy szelektív környezetet hoz létre, amely a természetes élőhelyekkel összehasonlítva korlátozza a fajok sokféleségét a városokban. Ezért a városi kék-zöld infrastruktúrák működésének megértése és fejlesztése alapvető fontosságú. A kerti tavak olyan kisméretű, mégis jelentős víztestek, amelyek egyre gyakrabban fordulnak elő a városokban. Számos ökoszisztéma-szolgáltatást nyújtanak, például esztétikai élményt, szabályozzák a mikroklímát és élőhelyet biztosítanak díszfajok számára. A biológiai sokféleség fenntartásában betöltött szerepük azonban még mindig nagyrészt ismeretlen.
A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói által nemrégiben indított közösségi kutatás ún. citizen science program a MyPond – Az én kistavam, a kerti tavakban rejlő lehetőségekre világít rá a városi biodiverzitás megőrzésében betöltött kulcsszerepük szempontjából. Az online felmérést több mint 800 kerti tó tulajdonos töltötte ki, ami feltárta, hogy ezek a kis víztestek hogyan támogatják különböző állatcsoportok előfordulását, mint a kétéltűek és ebihalaik, a szitakötők és a madarak. A kutatás során a kerti tavak különböző jellemzőit, kezelési gyakorlatait és az urbanizáció mértékének hatását is vizsgálták, arra keresve a választ, hogy ezen tényezők milyen szerepet játszanak a természetes élővilág fenntartásában.
